Magyar Párt   →Országos Magyar Párt

Magyar Párt, 1940.-1945. ápr.: a felvidéki magyarság egyetlen politikai pártja. - Az I. →bécsi döntéssel vissza nem csatolt Felvidéken az Egyesült Magyar Párt jogutódaként szervezték. 1940. III: vette föl a ~ nevet, miután Bpen az Egyesült Magyar Párt egyesült a →Magyar Élet Pártjával. A szl. hatóságok csak 1941. XI: jegyezték be. Elnöke (egyben a ~ egyetlen képviselője a szl. parlamentben) Esterházy János gr. (1901-57), alelnöke Csáky Mihály gr. (1904-74). Kerületei: besztercebányai, dobsinai, eperjesi, gölnicbányai, iglói, körmöcbányai, nagymihályi, nagyszombati, nyitrai, Pozsony vidéki, pozsonyi és zsolnai, melyben kb. 100 helyi szervezet fogott össze kb. 70-80 ezer fős magyarságot. Egyetlen engedélyezett pol. szervezetként működése szociális és kulturális területre is kiterjedt, hiszen ezek szervezett működését betiltásokkal ellehetetlenítették. Magyar Házakat avattak 1942. I. 6: Nyitrán, VI. 29: Eperjesen, A →nemzetiszocializmus és a →ludákok eszmeiségétől egyforma távolságot tartott. 1942. V. 15: a tót nemzgyűl. jóváhagyta a zsidók deportálását (500 szl. koronát is fizettek 1 fő elhurcolásáért), csak Esterházy szavazott ellene. 1944. XII: a ~ ker-nemz. szellemű működését a ludák kormányzat lehetetlenné tette, Esterházy lemondott az elnökségről, helyét Brogyányi Kálmán (1905-78), Duka-Zólyomi Norbert (1908-89), Garzuly Ferenc, Pécsi Jenő és Stelczer Lajos (1890-1967) (mint pártig.) összetételű intézőbiz. vette át. 1945. II. 3: ismét Esterházyt vál. elnökké. A szovjet megszállta részeken II. 27: a Szl. Nemz. Tanács elrendelte a ném-ek és m-ok mezőgazd. vagyonának elkobzását és elosztását, IV. 5: a →kassai kormányprogram föloszlatta, vagyonát elkobozta. Vezetőit bebörtönözték, Esterházyt, Csákyt a SZU-ba hurcolták. - Napilapja: a pozsonyi Magyar Hírlap (1941. XII. 14-1944. XII. 31), hetilapja a Magyar Néplap (1941. XII. 14-1945. I. 3.). 88

Tóth-Filep IV:53.